A mai napon jártam a Parázsban, és még azon melegében megosztanám mindenkivel az élményt, úgy is posztolás deficitben vagyunk. Viszonylag gyakran haladok át a Kolosy téren, és pár hónapja már észrevettem egy itt nyílt hely molinóját. A feliratok mintha csak nekem szóltak volna: „hús, grill, faszén, éheseknek”. Ott álltam előtte a dugóban, rendszerint éhesen és rohanva a gyerekért az iskolába, és korgott a gyomrom, meg csorgott a nyálam, hogy nem tudok bemenni. Mikor jobb idő volt, kicsit azért lehúztam az ablakot, hogy legalább az illat bejöjjön, persze ettől csak még rosszabb lett a helyzet. Na de ma! Olyan ámokfutást végeztem munka ügyben, hogy maradt vagy 1,5 óra szabadidőm, és erre csak egy 30 perces ügyintézés jutott, így maradt kerek egy órám ebédelni. Mivel éppen erre haladtam ismét, ezért adta magát a döntés, irány a Parázs. (Nem összekeverendő a Street Food Karaván thai Parázzsal persze.)
A hely már messziről jól látható. A molinók már itt ott fakóbbak, de ez ne tévesszen meg senkit!
Az ajtó előtt azért kicsit mégis elbizonytalanodtam. Az ősszel még színes és szép molinók már kicsit megfakultak, de ez mondjuk nem csoda az itteni forgalom mellett, azonban egyben tartottam is tőle, hogy bent nehogy egy lepukkant kis koszfészek legyen. Percekig morfondíroztam, olvasgattam a táblát, aztán úgy döntöttem, egyszerűen be kell mennem. Olyan régóta bizgerálja már ez a hely a fantáziámat, hogy ha nem megyek be, úgyis bánnám. Sosem tudnám meg, hogy milyen itt az étel, max ha rossz, akkor többet nem jövök. Beléptem hát. És mennyire jól tettem!
Klasszikus és érdekes ételek, abszolút barátságos árak.
Az első benyomás mindig nagyon meghatározó, és én ezt nem a molinókra értettem, hanem arra a jelenségre, amit belépéskor tapasztaltam. Egy hatalmas rácslap volt ugyanis felhajtva, alatta a sütő egy jó nagy adag faszénnel megpakolva, és egy fiatal hölgy egy brutál hevítő berendezéssel gerjesztette a parazsat, hogy az szépen izzon.
Azt gondolom, ha minden hely éppen csak annyira volna hiteles a nevéhez, mint ez itt, akkor nem lenne gond. Nekem kb. ennyi elég is volt, meg voltam véve kilóra! Tonna helyen látjuk ugyanis kiírva, hogy ilyen grillen sült, meg olyan igazi faszén és parázs, aztán jön a sütőből meg a mikróból minden, de ugye kell a reklámszöveg, hogy bejöjjön a vevő. Na itt nem erről van szó! Nagyon nem!
Azt gondolom, ezt kell látnia az embernek, ha bejön egy „Parázs” nevű helyre enni!
Nem tudtam megállni, azonnal meg is jegyeztem a hölgynek, hogy elismerésem, ez nagyon korrekt és sajnos messze nem általános jelenség. Innentől kezdve abszolút bizalommal álltam a hely iránt, és elkezdtem érdeklődni. Az étkezde alapvetően a szerb konyha remekeit kínálja, de gondolnak a lokálpatriótákra is, és hurka, kolbász, oldalas és egyéb magyaros jellegű finomság is kapható.
Persze engem inkább a különlegességek, ezek közül is főleg a cevap és a pljeskavica érdekelt. Az előbbi éppen ugyan az az ínycsiklandó és gusztusos kinézetű volt, mint ahogy jellemzően a horvát tengerparton szoktuk látni és fogyasztani, de engem az utóbbi mégis jobban megfogott, mert ebből két változat is választható volt. Lehetett kérni sima, és ínyenc pljeskavicát is, mely utóbbi bele sütött sajttal, hagymával és füstölt szalonnával készül. Ebből egy kis tál (1 szelet) 1090,- egy nagy tál (2 szelet) 1390,- Ft, de ezekhez persze jár még sopszka saláta, ajvár, lepény és lila hagyma. Elég korrekt kis összeállítás, de itt ráadásul még csak sejteni tudtam, hogy mennyire.
Sok jó étel kis helyen is elfér: cevap, pljeskavica, grillezett csirkemell, hurka és kolbász
Az első, valódi faszénen grillezés tényének megállapítása után, a második, az elkészítési mód volt az, amivel levettek a lábamról. A húsok ugyanis álltak a pultban, és az egyszerű halandó azt gondolhatta ebből, hogy oké, ugyan tényleg le lettek grillezve, de órákkal ezelőtt, és akkor most jön a mikró.
De nem! Itt nem! A hölgy elmondta, hogy a húsokat kb fél órája készítették, de itt ezeket 60-70%-os állapotra sütik előre, mindezt csak azért, hogy ne kelljen annyit várni a vendégnek rendeléskor. A maradék 30-40% azonban a grillen, igazi faszén felett kerül hozzá, frissen, érkezéskor és rendeléskor, és ezt gyönyörű volt látni. Egyben elismerésem a remek ötletért és megvalósításért is, mert ezzel itt úgy tudnak valóban faszén felett grillezni, hogy nem is kell órákat várni, hogy kész legyen az étel, és ami így friss és kellően füstös végeredményt is ad. Ajánlanám mások figyelmébe is, főleg a sok kamu grillező helynek. Ez itt egy pici kis étkezde, és ha ilyen profin és korrekten megoldják, ráadásul ilyen árfekvésben, akkor másnak is menne csak akarni kéne.
A kínálat ugyan nem 40 oldalas, de panasz sem lehet rá. Illetve a lényeg persze hogy azt adják, amit állítanak magukról.
Persze hoztam a szokásos formám, és gyorsan lemondtam a salátámról, illetve megkérdeztem a hölgyet, hogy nem tudja-e esetleg elcsomagolni, mert otthon azért lenne rá jelentkező. Erre abszolút pozitív válasz érkezett, és szépen, gusztusosan egy nagyon korrekt adag saláta került összeállításra és nagy gonddal becsomagolásra.
Felvetettem, hogy ugyan lepénnyel van írva az étel, de én esetleg kérhetnék-e helyette inkább burgonyát, ugyanis remekül nézett ki a pult túloldalán az abszolút házi jellegű hasáb. A hölgy erre is pozitív választ adott, hogy persze lehet, de nem ajánlja. Ezen kicsit megütköztem. Miért, mérgező a krumpli, vagy múltheti? De nem tudtam ezen tovább gondolkodni, folytatta is, hogy a burgonya is nagyon finom és friss (mondjuk ez látszott is rajta), de nagyon jó ez a lepényük, és szerinte az jobban illik az ételhez.
Picit meglepett ez, mert nem szokott az ember ilyen határozott és irányadó állásfoglalást kapni, azonban persze mindez maximálisan kedvesen és illedelmesen érkezett, és ez által teljesen elfogadható is volt. Így is tettem, meggyőzött a hölgy, lemondtam a burgonyáról és a lepénnyel kértem az ételt, ahogyan az ajánlatban írva vagyon. Nem is bántam meg! Nagyon nem!
A saláta a vásárlás után még vagy 3-4 órát zötykölődött, és utána nézett ki így. Na kedves meki, érted már mi a gond?
Indult a sütés! Rátette a hölgy a két hatalmas szelet húst a grill rácsra, mellé persze a lepényt is, és alulról nyaldosta mindezt a füstös faszén melege. Jaj, a könnyem is kicsordul mindjárt. Közben összekészítette és szépen csomagolta a salátát is, illetve a tányért is előkészítette, melyre aztán rákerült minden.
Kaptam végül pár szem krumplit is ajándékba, rá a finom fokhagymás joghurtos öntetet, a félbe vágott, forró gőzölgő lepényt, illetve egy kis hagymát is. Remekül nézett ki az egész. Látszott a kis faszén által okozott feketés folt itt-ott, illetve a pár helyen istenien átpirult részek, mely az enyhén fűszeres lepénynek különösen jól állt. Kívül roppanós lett ettől, belül jó puha, de összességében remek állagú és nagyon kellemes, ízes köret. Abszolút jogos volt a rábeszélés, kár lett volna ha nem ezzel eszem az ételt. Ez messze nem az a tipikus vacak fojtó gyros pita aminek hittem, és amiért nem akartam ilyet kérni.
Pirul a husi, bugyog ki a sajt, közben pedig melegszik és „ropogósodik” a remek lepény is.
Persze a nagyon-nagyon korrekten ajándékba kapott pár szem krumpli is rendben volt, nem a szálas mirelit vacak, korrekt házi jellegű sült burgonya. Mondjuk ennek ellenére ezzel kapcsolatban egyetlen apróság mégis probléma és hiányosság volt, mégpedig az, hogy nem volt elég meleg. Nem figyeltem, hogy került-e mikróba, de mondjuk eleve nem is emlékszem, hogy láttam volna mikrót, lehet, hogy nincs is itt (az mennyire csodálatos is volna). Azt sem láttam sajnos, hogy grill rácson megfordult volna, bár közben folyamatosan telefonon zaklattak, szóval lehet, hogy megtörtént, ennek ellenére azonban sajnos ha nem is hideg, de maximum langyosnak nevezhető burgonya érkezett.Ugyan melegítő lámpa alatt volt, ha jól láttam, de ez nem bizonyult elégnek, tehát ezen az egyen kéne kicsit javítani, hogy a sült burgonya is elég meleg legyen, de ez tényleg csak abban az esetben, ha nagyon muszáj valamibe belekötni. A tányér további tartalma, azok állagának és ízének, valamint a kiszolgálásnak a minősége ugyanis olyan mértékben feledtette ezt az apróságot, hogy nem is nagyon érdekelt.
És a gyönyörű végeredmény! A saláta ráadásul még itt sincs, ami jár hozzá, azt a kérésem szerint külön dobozban kaptam.
A hús pedig. Hm. Mit is mondjak. Csak egy hosszan elmagyarázható jelzővel tudom ezt leírni: Voltunk párszor Amalfiban még a gyerek és hitel nélküli, szabad fiatal korunkban Pufival. Van ott a móló közelében egy remek cukrászda az Andrea Pansa, illetve kicsit feljebb egy isteni pizza szelet bár. Ez utóbbi mondjuk nem tudom megítélni mennyire remek, de a cukrászda vitathatatlanul prémium (elvitel esetén kis arany szalaggal kötik át a csomagot pl.) azonban mindkettőn akkorát emel számunkra a hely miliője, hogy pl. a dóm lépcsőjén elfogyasztva akár mirelit pizzát is ehetnénk, az is remeknek tűnne.
Náluk a citrom a fő termék, ami akkora ott, mint egy sárgadinnye, és ezekből készülnek pl. remek Limoncello-s sütik, meg fagyik, (és babba) amikért odavagyunk. Na most ha valahol sikerült itthon egy citromos finomságot enni, vagy esetleg egy kifejezetten remek, igazán olasz jellegű pizzát, Pufi mindig csukott szemmel azt mondja: „Ott ülök a mólónál a padon…” Ez nálunk családi szólássá vált.
Mi a látszatra abszolút ide nem illő történetnek az apropója? Most következik: Voltunk már korábban is párszor Horvátországban, és múlt évben is sikerült eljutni Trogirba, ahol is a strandon isteni cevapcici-t ettünk. Volt a mi partszakaszunkon egy grill étterem, fent a strand felett padokkal, de nyilván nem akartunk oda beülni fürdőruhákban, ezért én viszonylag konszolidáltan felmentem, és elvitelre kértem több adag cevap-ot. Egy hatalmas fa tüzelésű kemencéjük volt, abban sütötte az szakács, és egy brutál méretű pizza dobozba borította be a tonna körettel és szószokkal együtt. Ezt vittem a strandra, és ezt falta fel a család, úgy, hogy a lábunkat nyaldosta a tenger. (Komolyan, ez a visszaemlékezés tömeg már önkínzás!) Na lényeg a lényeg, nekem ma a Parázsban az Amalfi hasonlat mintájára új mondásom született: „Ott vagyok Trogirban a tengerparton…”.
Nem, ezek a képek nem a Parázsban készültek. De ha becsuktam a szemem ezt láttam.
Itt ugyan sajnos nem a forró kavicson ültem, nem lógott a vízbe a lábam, és még csak nem is a tenger morajlott odakint hanem a Lajos utcai forgalom, de ettől a pár apró különbségtől eltekintve az étel abszolút hozta azt az igazi ottani hús és grill ízt, amit imádtunk.
Komolyan mondom, nagyon jó volt. A sajt, és hagyma darabokkal jól ellátott nagyon intenzíven és finoman fűszerezett hatalmas szelet húsokat úgy termeltem magamba, hogy minden falattal hasított belém az emlék és a fájdalom, persze csak amiatt, hogy miért nem jár mindenkinek egy kis tengerpart és igazi nagybetűs pihenés, mondjuk minden második hónapban egyszer. Közben az is eszembe jutott, hogy ha itt a közelben lenne egy remek cukrászda, Limoncello-s sütivel vagy fagyival, akkor ez után már semmi nem is számított volna. Tőlem akár vége is lehetett volna a világnak, jöhet az armageddon, én már megvagyok, köszönöm.
A hely nem nagy, két ilyen pult van 3+2 székkel, de legalább nem kell a 100nm bérleti díját az árban nekünk megfizetni. Amúgy pedig a beltér igényes és tiszta, más pedig mi kéne még…
A Parázs tehát egy remek hely. Igazi nagybetűs faszénen készült ízes ételekkel, remek lepénnyel, gusztusos és finom salátával, és nagyon-nagyon-nagyon kedves kiszolgálással. Mindehhez még az árak sem elszálltak, ha ugyan nem vernek egy nagyon akciós 990-1190,- Ft körüli menü árat, de nem is olyan ételt kínálnak, amit minden sarkon kapni lehet, szóval ennyit mindenképpen megér ez a különlegesség.
És a szerb konyha mellett az igazi magyar ízek rajongóinak sem kell máshová mennie, itt ugyanis az is megtalálható. Ezen a pár négyzetméteren koncentrálódnak tehát a vízparti ízek, mert innen egy sarokra egy remek lángosost teszteltünk még tavaly, így a Kolosy téren pár lépésen belül a Balaton és a Horvát tengerpart is elérhető. Mondom, már csak egy olasz pizzázó vagy cukrászda kéne, és állnék neki ingatlant keresni errefelé. De mindenesetre ha kizárólag a Parázs működne az egész kerületben, amiatt is kénytelen lennék még erre kanyarodni a jövőben, mielőbb.
Nem nehéz észrevenni a helyet, a Kolosy téri piac Lajos utcai bejárata mellett hatalmas molinóval hívogat.
Pro: igazi faszénen grillezés, ötletesen félig előkészített húsok a rövid várakozási idő miatt, remek lepény, korrekt árak, messze-messze átlagon felüli kiszolgálás
Kontra: a krumpli kicsit hideg volt, de mondjuk ajándékba kaptam szóval ez a kritika el sem hangzott, a parkolás viszont horror a környéken, erről azonban nem a hely tehet
A Pufinak hazahozott saláta ugyan a több órás utaztatás ellenére eléggé megzuhant, de még így is agyonvert bármilyen gyorséttermi salátát látványra, ízre és állagra is, a hozzáfűzött élménybeszámolóm végén pedig Pufi száját azonnal az a mondat hagyta el: „ide menjünk el majd együtt is”. Ez pedig nem fog sokáig váratni magára az biztos, amint lesz lehetőség, egy közös ebédet is beiktatunk majd az óbudai Parázsban. Én a legjobb szívvel másokat is erre buzdítok mert ez a korrekt hozzáállás, remek étel készítési megoldás, íz és élmény kínálat valamint a nagyon kedves kiszolgálás megérdemli a sok vendéget.
Hajrá Parázs, mi biztos jövünk még, tegyen így mindenki más is!
Cím: 1036 Budapest, Kolosy tér 2 (Kolosy téri piac Lajos utcai oldala)
Kövess minket! 
